A textilgyártás és a textilhulladék környezetre gyakorolt hatása (infografika)

A fast fashionnak köszönhetően megnőtt a megtermelt és kidobott ruhák mennyisége. Tudjon meg többet a környezeti hatásokról és az uniós megoldásokról!

A „fast fashion” – az új divatáru nagyon alacsony áron történő folyamatos gyártása.

A környezetre gyakorolt hatások kezelése érdekében az EU csökkenteni szeretné a textilhulladékot, és növelné a textilek életciklusát és újrahasznosítását. Ez része körfkörös gazdaság fogalmáról, jelentőségéről és előnyeiről.

A természeti erőforrások túlfogyasztása

A textilgyártás sok vizet, valamint földet használ a gyapot és más rostok termesztésére.

Egyetlen pamutpóló készítéséhez a becslések szerintkilenc köbméter vízre, 400 négyzetméter földre és 391 kilogramm (kg) nyersanyagra volt szükség a ruhák és cipők előállításához.

Vízszennyezés

Egyetlen mosásnyi poliészter ruha helyi emberek, állatok egészségére és az ökoszisztémákra, ahol a gyárak találhatók.

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az EU-ban 2020-ban történt textilvásárlások személyenként körülbelül 270kg CO2-kibocsátást eredményeztek. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban vásárolt textiltermékek 121 millió tonna üvegházhatású gáz bocsátásáért felelősek.

Textilhulladék a hulladéklerakókban

Az is megváltozott, ahogyan az emberek megszabadulnak a felesleges ruháktól, mivel azokat inkább kidobják, mintsem eladományozzák. A használt ruhák kevesebb mint felét gyűjtik össze újrahasználatra vagy újrahasznosításra, és
Az európaiak évente átlagosan közel 26 kg textilt vásárolnak és körülbelül 11 kg-ot dobnak ki. A használt ruhák exportálhatók az EU-n kívülre, de többnyire (87%) elégetik vagy hulladéklerakóban helyezik el azokat.

A fast fashion térnyerése döntő szerepet játszott a fogyasztás növekedésében, részben a közösségi média miatt, és mert az iparág a korábbinál gyorsabban és több fogyasztóhoz juttatta el a divattrendeket.

A probléma megoldását célzó új stratégiák közé tartozik a ruhakölcsönzés új üzleti modelljének kidolgozása, a termékek olyan tervezése, amely megkönnyíti az újrahasználatot és az újrahasznosítást (körkörös divat), a fogyasztók meggyőzése arról, hogy kevesebb és jobb minőségű ruhát vásároljanak (lassú divat), valamint általában fenntarthatóbb lehetőségek felé terelni a fogyasztókat.

Az EU fenntartható és körkörös textíliára vonatkozó stratégiája

A körkörös gazdaság cselekvési tervének részeként a Bizottság 2022 márciusában új stratégiát terjesztett elő azért, hogy a textíliák tartósabbak, javíthatóbbak, újrafelhasználhatóbbak és újrahasznosíthatóbbak legyenek és hogy ösztönözze az ágazaton belüli innovációt.

Az új stratégia környezetbarát tervezési követelményeket tartalmaz a textíliákra vonatkozóan, egyértelműbb tájékoztatást és digitális termékútlevelet vár, valamint arra szólítja a vállalatokat, hogy vállaljanak felelősséget, és tegyenek lépéseket a karbon-lábnyomuk minimalizálása érdekében.

2023 júniusában a képviselők szigorúbb uniós intézkedésekre vonatkozó javaslatokat fogalmaztak meg a túlzott textiltermelés és -fogyasztás megállítása érdekében. A Parlament jelentése arra szólított, hogy a textileket az emberi, szociális és munkajogok, valamint a környezet és az állatjólét tiszteletben tartásával állítsák elő.

A textilhulladékra vonatkozó uniós intézkedések

Az EU rendelkezik uniós hulladékokról szóló irányelvet 2018-ban fogadta el a Parlament. A Bizottság stratégiája a veszélyes vegyi anyagok jelenlétének kezelésére irányuló intézkedéseket is tartalmaz. Arra szólítja a gyártókat, hogy vállaljanak felelősséget termékeikért, beleértve azt is, ha azok hulladékká válnak. Cél, hogy segítse a fogyasztókat a fenntartható textíliák kiválasztásában.

Az Európai Parlament 2024 márciusában terjesztett elő javaslatokat a textilhulladékra vonatkozó szabályok módosítására vonatkozóan. A hulladékirányelv felülvizsgálata kiterjesztett gyártói felelősséget vezet be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a textíliák, például ruházati cikkek, lábbelik, sapkák, kiegészítők gyártóinak, valamint az ilyen termékeket az európai egységes piacra dobó cégeknek fedezniük kell a szelektív gyűjtés, válogatás és újrahasznosítás költségeit.

Míg a Bizottság azt javasolta, hogy a kiterjesztett gyártói felelősséget 30 hónappal az irányelv hatálybalépése után vezessék be, a képviselők 18 hónapot szorgalmaztak. Ezen túlmenően az uniós országok kötelesek lennének 2025. január 1-jéig külön gyűjteni a textíliákat az újrahasználat, az újrahasználatra való előkészítés és az újrahasznosítás céljából.

Következő lépések

A Tanáccsal folytatott tárgyalásokat az új Parlament folytatja.

További információ az EU-s hulladékkezelésről:

• Hulladékkezelés az EU-ban: trendek és statisztikák (infografika)

• Új EU-szabályok a fenntarthatóbb és etikusabb akkumulátorokról
• Mit tesz az EU a műanyaghulladék csökkentése érdekében?

• Elektronikai hulladék az EU-ban: tények és adatok (infografika)

• Hogyan csökkenthető a csomagolási hulladék az EU-ban? (infografika)

További információ

• A körkörös gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv
• A textil- és ruhaipar környezeti hatása: Mit kell tudniuk a fogyasztóknak?
• A körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési terv új ablakban nyílik meg
• Tájékoztató: A körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési terv Az európai zöld megállapodás új ablakban nyílik meg
• Az Európai Bizottság honlapja: Termelésünk és fogyasztásunk átalakítása: A körkörös gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv felvázolja a tudatos fogyasztók klímasemleges, versenyképes gazdasága felé vezető utat új ablakban nyílik meg
• A jogalkotás folyamata